Ünnepi könyvhét programja

2023. június 6. (kedd) 17.00

Balogh Ádám: A görögség rövid története
(Szegedi görög füzetek 16.)
Nemzetiségek Háza (Osztrovszky utca 6.)
A szerzővel Purosz Alexandrosz, a Szegedi görög füzetek sorozatszerkesztője beszélget.

Az ókori Görögország történetéről magyarul is könyvtárnyi irodalom jelent már meg. A görögség történetét az ókortól jelenkorig egységben feldolgozó munka azonban még nem látott napvilágot. Ennek hiánya megnehezíti a görög nemzet több évezredes történetét szerves egységben látni, és megérteni annak folyamatait. Pedig minden nemzet saját őstörténetétől (az írott források megjelenése előtti időszaktól) vizsgálja múltját, és jut el a jelenkor eseményeihez. Hiánypótlónak számító munkánk célja a görögség, illetve Görögország történetét a kezdetektől napjainkig bemutatni, kitérve olyan eddig kevésbé vizsgált kérdésekre, mint például a lakosság etnikai összetételének változása vagy a velencei uralom évszázadai, de olyan aktuális kérdéseket is elemezve, mint például a gazdasági válság hatásai és a görög–török viszony alakulása napjainkban.

A szerző, dr. Balogh Ádám gimnáziumi tanár, egyetemi oktató. Kutatási területe a Balkán, azon belül Görögország politika- és kultúrtörténete.

A kötetben a szerző arra vállalkozik, hogy a görögség több évezredes történetét egy vezérfonalra fűzi fel. Teszi ezt elfogulatlanul, az objektivitás igényével, felvállalva olyan témákat is, amelyek különböző okoknál fogva kényesnek számítanak.

Kiknek szól a könyv? Természetesen mindenkinek, akit vonz a történelem, és szereti egy – jelen esetben nagy múltú – nép történetét egységben látni. Különösképpen ajánljuk a könyvet a magyarországi görögség hagyományait és kultúráját ápoló felnőtt korosztályának, illetve a gyökereit kereső, népe múltját megismerni vágyó ifjainak.
http://www.szegedigorogok.hu/a-gorogseg-rovid-tortenete/ 

2023. június 29. (csütörtök) 16.30 – 18.30
KŐORSZÁG
Avanesian Alex vetítéssel egybekötött előadása Örményországról.
Nemzetiségek Háza (6721 Szeged, Osztrovszky u.6.) 

A legenda szerint az a hely, amelyen Jereván épült, Noé lakhelye volt az özönvíz előtt.

Örményországot a kövek országának nevezik. E szó hallatán mindjárt hegyláncokat, sziklákat és szurdokokat képzel maga elé az ember. Ha valahol fa nő, annak gyökerei a kövek közé szorultak. A szőlő pedig, természetesen, a kavicsos talajban tört magának utat. A vékony földréteg csupán egyet jelent: a sziklák elfáradtak, és a föld ezt kihasználta. A különböző színű nagy és kicsi köveket mintha rézből öntötték volna. És mintha gigantikus ujjak hasítottak volna beléjük szurdokokat. Az óriási szirtek különös világa, a számtalan forrást adó kővilág.

Az Ararát két kőhullám a síkságon.

Ahogy a költő mondta:

                              Te kő-kenyerű, kőszárny-lengető,

                              Kőhalmok hona: örmény honunk.

Az előadás során megismerkedünk Örményország múltjával történelmi kialakulásával. Hogyan tette államvallássá  a kereszténységet. Az ÁBC-ről.  Budavár visszafoglalása a törököktől örmény segítséggel, és még sok mindenről lesz szó film bejátszásokkal képekkel.